2 hete voltam kint egy multinacionális cégnél, ahol a magyarországi lánykánál kb. 70-en dolgoznak. Tavaly megvásároltak egy dokumentumkezelő szoftvert, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem tudja azokat a kimutatásokat, amikre a minőségirányítási vezetőnek szüksége van, nem tud SAP-hoz csatlakozni (adatokat átvenni, átadni), és sorolhatnám.
Óriási bosszúság, energia, idő, és pénz egy olyan szoftverbevezetés, ami nem azt adja, amit várunk tőle. De hogyan adhatja azt, amit várunk tőle, amikor nem is tudjuk, mit várunk tőle.
Első lépésként érdemes tisztázni, mik az elvárásaink egy-egy ügyviteli szoftver bevezetésével. Érdekes lehet megkérdeznünk másokat – pl. üzleti partnereinket -, nekik mik lennének az elvárásuk az adott szoftverrel kapcsolatban. Ezt követően célszerű meginterjúvolni a kiszemelt szoftveres cégek tanácsadóit – hiszen ezért hívják így magukat, és nem értékesítőknek -, hogy mit várjunk még; konkrét esetben az ő általa képviselt szoftvertől. Hiszen ő tudja a leginkább azt, milyen előnyei és hátrányai vannak a rendszerüknek. Sőt, én pofátlanul rákérdeznék a hátrányokra is. Így lehet csak igazán mérlegelni, és egy szűrő is, mert ha a tanácsadó kollega annyit mond, hogy „áááá, a mi szoftverünknek nincsen hátránya, ez mindenkinek jó”, nem biztos, hogy hinnék neki.
Rengeteg olyan helyzettel találkozom, hogy adott cég már rendelkezik szoftverrel, de vagy nem jól választott, vagy kinőtte a cég, vagy…
Olyan ez, mint a tanulópénz. De muszáj tanulópénzt fizetnünk ahhoz, hogy végre eredményesen tudjunk dolgozni egy szoftverrel? Szerintem nem.
Ha mégis megtörténik, újra kell tervezni. Át kell gondolni, le kell írni, meg kell kérdezni, rendszerezni, mérlegelni, majd dönteni kell. Aztán persze végrehajtani, és fenntartani.
Kapcsolódó:
softwarehunter – ügyviteli szoftver vadászat
Utolsó kommentek