Sajnos mi is vásároltunk egy komplett rendszert, ami igen tetszetös, könnyen kezelhető és még minden jot ellehetne rola mondani.... de és itt jön a de..

MI kis és nagykereskedéssel is foglalkozunk, pont amiatt döntöttünk ez a szoftver mellett mert tudta kezelni, volt pénztárgép kapcsolata. Megvásároltuk hozzá nem kis költségen a feketedobozos APEH engedélyes nyomtatokat is 2 db-ot (darabját 230 ezer Ft-ért). Kb használtuk egy évig mire az APEH visszaélésre hivatkozva betiltotta a nyomtatok használatát, mivel a nyomtatoval szállított interface program általános engedélyel rendelkezett és az ö állasfoglalásuk szerint minden szoftverfejlesztönek maga kell hogy engedélyezze. Mondanom sem kell ezt a szoftvercég nem engedélyezte, söt annak ellenére elzárkózott elöle hogy összegyüjtöttem pár embert akinek szinten hasonlo gondja van ugyan ezzel a programmal.

Igazán nem tudom mi a jo megoldás, vettük egy jo rendszert, megvagyunk vele elégedve nagyjábol de még sem tudjuk használni! Erre a rendszerre lassan 1,5 millió forintott költöttünk ami most kidobott pénz. Biztos van erre is megoldás de mindent nem lehet szerződésben rögziteni és az Apeh is hozhat furcsa meglepetéseket! De mit csináljon egy kis cég aki csak jol szeretne dolgozni, szeretné fokozatosan bőviteni a rendszerét, viszont nem áll a rendelkezésére több millio Ft?

Számomra még mindig meglepő, hogy szoftveres cégek miért foglalkoznak olyan dologgal, amihez nem értenek, nem hajlandóak rá áldozni időben, és pénzben (engedélyek).

A raktárkezelő szoftverek értékesítése pénztárgéppel nem olyan egyszerű (nem kevés idő, pénz), ezt bizonyítja az is, hogy kevés szoftver rendelkezik engedéllyel.

Bennem elsőre az merült fel, hogy vajon a milyen kereskedelmi tevékenységet folytathat, hiszen vannak olyan tevékenységi körök, ahol kötelező a pénztárgép, és nem elég az APEH engedélyes nyomtató.
Ide vonatkozó rendelet a 4/1997.(I.22.) kormányrendelet 1. sz. melléklete.

Érdekes pont, a fejlesztő cég hozzáállása. Itt is a részletekben lehet a lényeg;
A fejlesztő cég ajánlotta a blokknyomatót a driverrel, vagy Ön „párosította” össze a szoftvert a hardverrel? Vagy a szoftveres cég eladta a szoftvert, mint eszközt, ami alkalmas a pénztárgép csatlakozásra, majd felrakta mancsait?
A megoldáshoz; kvázi legyen egy szoftverünk pénztárgép kapcsolattal, nem elég a szoftveres cég ígérete, hogy a szoftverben van lehetőség pénztárgép kapcsolódásához!
(Rendkívül fontos, hogy ne elégedjünk meg ígéretekkel, mert ez nem szül megoldást soha.)

Milyen variánsok lehetnek az adott helyzetben;
1., Zoltán ír egy hivatalos levelet „sorstársaival” a fejlesztő cégnek, amiben összegzi a vásárlás előtti ígéreteket, a szerződésben foglaltakat, és a lehetséges együttműködést – pl. az engedélyeztetéssel járó költségek százalékos elosztására javaslatot.
(Érv lehet a fejlesztő cég felé, egy új célpiac megnyitása.)
Ezt követően várja a fejlesztő cég döntését.
2., Marad minden úgy, ahogy van.
3., -1,5 milló forint elkönyvelése, egy a célnak megfelelő rendszer beszerzése.

Pont a kis cégeknek - azoknak, akiknek nem áll rendelkezésükre több millió forint, viszont szeretnének jól dolgozni -, szükséges nagyon alaposan előkészíteniük ilyen jellegű beszerzési döntéseiket (is).

Férre értések elkerülése véget, lehet hogy nem voltam teljesen pontos! A történettel kicsit vissza kell menni az idöben! Régebben elfogadott dolog volt az, hogy egy számlázó programhoz készítenek egy interface-t ami a péntárgépnek átadta az adatokat és a számla lezárásakor nem kellett egyesével beütögetni a pénztárgépbe!

Erre az APEH hozott egy állásfoglalást, hogy ez így még sem jó és megszeretné különböztetni a pénztárgépeket és más egyébb eszközöket amivel nyugtát lehet készíteni! A pénztárgépeknél annak ellenére, hogy van fogadó COM portjuk, letiltotta szoftveresen az adat átadást. Kimondták, hogy annak a pénztárgépnek aminek billentyűzete van csak kézzel (manuálisan) lehet beütni, azoknak amiknek nincsen (Feketedobozos nyomtatók) azokat lehet összekötni számítógépekkel!

Majd engedélyezték a legmondernebb APEH-s feketedobozos nyomtatókat, mint pl. a Samsung SP270. Ehhez a nyomtatóhoz központilag a samsung engedélyezett egy Bevásárlókosár nevű interface-t amit a nyomtatóval együtt adtak, amihez a szofver cég elkészítette az illesztést (dll file-t). Ez kb. 1 évig jó volt mire kitalálta az APEH, hogy még sem jó az általánosan engedélyezett interface, csak akkor engedélyezi, ha minden szoftverhez amihez összekapcsolják engedélyeztetik maga a szoftvert is!

Konkluzió nem tudom mi, max annyi jut csak eszembe, hogy megint a kicsikkel ba.... ki és mindenki egymásra mutogat, senki nem vállalja fel!

Igen, így kicsi más aspektus.
Kísértetiesen hasonlít az "iktatós" problémára.

(Közfeladatokat ellátó intézmények, a 24/2006 (IV.29) BM-IHM-NKÖM együttes rendeletének megfelelő, tanusított iktató szoftverrel kell hogy rendelkezzenek.

Azok az intézmények, akik évekkel ezelőtt vásároltak iktató szoftvert (de akár 1-2 éve), és a fejlesztő cég úgy döntött, nem megy bele a minősítési procedúrába (anyagi, szakmai okokból), most bizony újabb kiadásra van kényszerítve. És ez ráadásul nem is választás kérdése.

Valószínű, nem vígasztalja, de jelen esetben az a helyzet, hogy saját testrészébe harapott... így nem csak a "kicsik" szívják mélyre a levegőt.

a rossz ergonómia valóban baj, de az írásban említett többi probléma nagy része is ergonómiai természetű