Ügyviteli szoftveres tapasztalatok.

Ügyviteli szoftver vadászat

Google hirdetések

Utolsó kommentek

Üzleti döntéseket támogató BLOGok!

Rovatok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

dolgok



Google PageRank kijelző - CamelPark keresőoptimalizálás

újratervezés

2008.03.17. 11:27 | gáll tünde >> software hunter | 4 komment

2 hete voltam kint egy multinacionális cégnél, ahol a magyarországi lánykánál kb. 70-en dolgoznak. Tavaly megvásároltak egy dokumentumkezelő szoftvert, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem tudja azokat a kimutatásokat, amikre a minőségirányítási vezetőnek szüksége van, nem tud SAP-hoz csatlakozni (adatokat átvenni, átadni), és sorolhatnám.

Óriási bosszúság, energia, idő, és pénz egy olyan szoftverbevezetés, ami nem azt adja, amit várunk tőle. De hogyan adhatja azt, amit várunk tőle, amikor nem is tudjuk, mit várunk tőle. 

Első lépésként érdemes tisztázni, mik az elvárásaink egy-egy ügyviteli szoftver bevezetésével. Érdekes lehet megkérdeznünk másokat – pl. üzleti partnereinket -, nekik mik lennének az elvárásuk az adott szoftverrel kapcsolatban. Ezt követően célszerű meginterjúvolni a kiszemelt szoftveres cégek tanácsadóit – hiszen ezért hívják így magukat, és nem értékesítőknek -, hogy mit várjunk még; konkrét esetben az ő általa képviselt szoftvertől. Hiszen ő tudja a leginkább azt, milyen előnyei és hátrányai vannak a rendszerüknek. Sőt, én pofátlanul rákérdeznék a hátrányokra is. Így lehet csak igazán mérlegelni, és egy szűrő is, mert ha a tanácsadó kollega annyit mond, hogy „áááá, a mi szoftverünknek nincsen hátránya, ez mindenkinek jó”, nem biztos, hogy hinnék neki.

Rengeteg olyan helyzettel találkozom, hogy adott cég már rendelkezik szoftverrel, de vagy nem jól választott, vagy kinőtte a cég, vagy…

Olyan ez, mint a tanulópénz. De muszáj tanulópénzt fizetnünk ahhoz, hogy végre eredményesen tudjunk dolgozni egy szoftverrel? Szerintem nem.

Ha mégis megtörténik, újra kell tervezni. Át kell gondolni, le kell írni, meg kell kérdezni, rendszerezni, mérlegelni, majd dönteni kell. Aztán persze végrehajtani, és fenntartani.

Kapcsolódó:
softwarehunter – ügyviteli szoftver vadászat

Címkék: tanácsadás döntés beszerzés olcsó iktatás dokumentumkezelés

A bejegyzés trackback címe:

https://softwarehunter.blog.hu/api/trackback/id/tr47384331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KarrierExpressz · http://karrierexpressz.extra.hu 2008.03.20. 18:40:52

Nem egyedi hiányosság sem a nagy cégeknél, sem a KKV-nál, sőt a magánéletben is hajlamosak vagyunk sodródni.

Nem tudjuk mit is akarunk, és mivel, mitől mit várunk...
Tehát nem határozunk meg elvárásokat, célokat. Nem tanultuk az iskolában, nem tanultuk a szüleinktől...
A vállalkozások nagy része elsőgenerációs, ugyanígy a menedzsment is egy multinál…

„Ha mégis megtörténik, újra kell tervezni. Át kell gondolni, le kell írni, meg kell kérdezni, rendszerezni, mérlegelni, majd dönteni kell. Aztán persze végrehajtani, és fenntartani.”

A citált bekezdésben benne van minden!

Ez működik, azaz működne, ha lenne tulajdonosi szemlélet, ha motivált lenne a mérnökség, az IT illetve a menedzsment, de nagyon gyakran pont ez hiányzik.

Üdv: István

daito 2008.04.08. 13:03:42

Érdemes volna egyszer megszondázni a cégeket, hogy a hibás/alkalmatlan/"nem_erre_gondoltunk" szoftverek beszerzése mekkora arányt képvisel az összes (szoftver)beszerzésből...

Azt gondolom, hogy a fenti eszmefuttatás teljesen elfogadható; annyit tennék hozzá: a kedves szoftverfejlesztő és/vagy disztribútor cégnek is érdeke az: hogy a potenciális vevő megismerkedjen a hátrányokkal, hibákkal. Egyrészt a vevő fel tud rá készülni, nem éri villámcsapásként; másrészt, ha mégsem veszi meg az adott szoftvert, akkor az eladó-fejlesztő cég is megspórol kellemetlen helyzeteket, konfliktusokat, negatív reklámot, véleményt.

A hosszútávú gondolkodás, tervezés hiányzik. Sokszor a vevő oldaláról, de gyakran eladói oldalról is. Ellenben, ha a vevő nem tudja, mit akar, honnan tudná (helyette) az eladó?

Üdv: Péter

gáll tünde >> software hunter · http://softwarehunter.blog.hu/ 2008.04.09. 08:02:07

István,

Egyetértünk. Többnyire a döntéshozók - ha nem a saját cégükről van szó -, nem motiváltak a legjobb döntés meghozatalára.
Pedig milyen egyszerű lenne; egy jó bevezetésnél a projecthez mért százalékos prémium.
(Vallom a pozitív motivációt.)

gáll tünde >> software hunter · http://softwarehunter.blog.hu/ 2008.04.09. 08:18:13

Péter,

Nem rossz ötlet, felírtam a kidolgozandó ötletek közé. Köszi. :)

A saját tapasztalatom az, hogy az estek nagyon elenyésző százalékában sikeres egy szoftverbeszerzés elsőre.
Az okok lehetnek:
- "vegyük meg minél olcsóbban" és/vagy
- "addig halagattuk, hogy már tegnap kéne használni, tehát vegyük meg az első orrunk elé esőt"
- "haver cégnek van valamije, vegyük meg azt"
nagyobb rendszerek esetében
- halogatás
- kompetenia hiány
- félelem! hogy kiderül a felelős döntés-előkészítő részéről, hogy nem ért az adott területhez, ami szankciókkal járhat
- felelőség áthárítása - "tilitoli"

Tehát, amig meg nem égeti magát valaki, többnyire nem hiszi el, hogy ügyviteli szoftvert (is) tudatosan kell vásárolni.

Hogy érdeke lenne a szoftveres cégnek, hogy megismerje a hátrányokat is?
Sajnos kevés szoftveres ilyen. (De van ilyen, hál'isten.)
Ok: vérremenő verseny az ügyfelekért, mert sokkal nagyobb a kínálat, mint a kereslet.
Csak azok a cégek tudják és merik felvállalni a hátrányaikat, akik kiemelkedőek egy dologban, ebből adódóan magabiztosak, és tudják, hogy a hátrány nem minden esetben az.

Ha a vevő nem tudja mit akar, több verzió lehet:
1., nem tudja, de mer tanácsot kérni:
a) valódi tanácsadóval találja szemben magát, aki tud kérdezni, így a kérdésekre adott válaszokból kiderül, mi kell az ügyfélnek.
b) "áltanácsadóval" kerül szembe, aki majd jól megmondja a "tuti"-t.
2., nem tudja, és nem mer, vagy nem akar tanácsot kérni:
a) itt a valódi tanácsadó megpróbálhatja rávezetni arra, hogy addig, amig nincs konkrét igény, nincs mit kielégíteni, de nagy az esély, hogy ezt az ügyfelet elveszíti. Mert ez az ügyfél elmegy egy olyan céghez, ahol "áltanácsadók" vannak, és nem piszkálják a hülye kérdéseikkel, csak megmondják a "tuti"-t.
b) kapásból "áltanácsadó"-val találkozik, aki megmondja a "tuti"-t, és mindenki boldog - amig a szoftver meg nem hal.